A komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet állapotvizsgálatra vonatkozó rendelkezései 2021. december 22-én léptek hatályba. E szerint az orvosszakértő a rendelkezésre álló iratok alapján alakítja ki az indokolással ellátott állásfoglalását arról, hogy az érintettnél a tényleges állapotjavulás bekövetkezett-e vagy sem. Tehát azoknak, akik az állapotvizsgálatot választják, nem kell attól tartaniuk, hogy az állapotvizsgálat végett személyesen kell megjelenniük. Az állapotjavulás fogalmát ugyanakkor sem ez a rendelet, sem pedig az Mmtv. nem határozza meg. A jogalkotó így továbbra is mulasztásban van, hiszen nincsenek kialakítva azok az orvos, szociális és foglalkozás szakmai szempontok, melyek alapján összehasonlítható a 2011. december 31-ét megelőző szakvélemény szerinti egészségi állapot az ez időpontot követő komplex minősítés szerinti egészségi állapottal. Az állapotvizsgálattal kapcsolatos tudnivalókat az alábbiakban foglaltuk össze.
A rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítása miatt károsult személyeknek szűk két hónapjuk van eldönteni, hogy az egyszeri 500 ezer forintos kompenzációt vagy a visszamenőleges állapotvizsgálatot választják. A kompenzációt elfogadó nyilatkozat ugyanis 2022. február 28-ig nyújtható be a lakóhely szerint illetékes, rehabilitációs hatóságként eljáró kormányhivatalhoz rehabilitációs hatósághoz. Ez alapján az egyszeri kifizetést választók lemondanak minden további, a rokkantsági ellátásuk összegének csökkenésével összefüggő igényükről. Az érintettek döntését jelentősen befolyásolja, hogy miként alakul az állapotvizsgálat menete, mely esetben lehet állapotjavulásról beszélni, illetve melyek annak szakmai indokai. Az állapotjavulás fogalma ugyanakkor továbbra sincs meghatározva, a szabályokból csak annyi tudható, hogy a kérelmező egészségi állapotának orvosi dokumentációja bír döntő jelentőséggel.
Mit vizsgál az orvosszakértő az állapotvizsgálat során?
Az orvosszakértő azt vizsgálja, hogy a kérelmezőnél az első komplex minősítés időpontjában a 2012. január 1-jét közvetlenül megelőző fizikai állapothoz képest tényleges javulás következett-e be.
Mi alapján alakítja ki állásfoglalását az orvosszakértő?
Az orvosszakértő a kérelmező személyes vizsgálata nélkül, kizárólag a rendelkezésre álló iratokból határozza meg, hogy történt-e fizikai állapotjavulás vagy sem. Az orvosszakértőnek nem kell kötelezően kérnie szociális és foglalkozási rehabilitációs szakértő véleményét az állapotvizsgálat során.
Mely iratok vehetők figyelembe?
- a rehabilitációs hatóság, illetve jogelődje által kiadott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás és határozat,
- a rehabilitációs hatóságnál meglévő, a kérelmező egészségi állapotával kapcsolatos adat és egyéb irat,
- a kérelmező egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó, az állapotvizsgálatra vonatkozó kérelemhez csatolt orvosi dokumentáció vagy egyéb irat, valamint e kérelem benyújtása során tett nyilatkozat.
Az állapotvizsgálat során az orvosszakértő megvizsgálja, hogy
- a fizikai állapotjavulás ténye megfelelően dokumentált-e,
- a meglévő irat, valamint az esetleges későbbi felülvizsgálat, illetve az annak alapjául szolgáló egészségügyi dokumentáció alátámasztja-e a fizikai állapotjavulást,
- kialakult-e az életminőséget hátrányosan befolyásoló anatómiai vagy funkcionális károsodás,
- a szervezet anatómiai vagy funkcionális károsodása mellett az egyén képességei, tevékenysége és társadalmi részvétele mennyiben változott,
- az orvosi rehabilitáció és gyógykezelés mennyire volt eredményes,
és az esetlegesen megjelenő új betegség mely időpontban alakult ki.
Az orvosszakértő két esetben kérhet véleményt a foglalkozási rehabilitációs szakértőtől és a szociális szakértőtől:
- egyrészt azzal kapcsolatban, hogy az érintett személynek az egészség károsodása mellett a képességei, tevékenysége és társadalmi részvétele mennyiben változott,
- másrészt az orvosi rehabilitáció és gyógykezelés mennyire volt eredményes.
Mi lehet az állapotvizsgálat eredménye?
Az orvosszakértő az állapotvizsgálat során indokolással ellátva állást foglal arról, hogy
- a kérelmező fizikai állapotában tényleges javulás nem következett be: ebben az esetben a rehabilitációs hatóság a rokkantsági ellátás összegét újra megállapítja úgy, hogy az nem lehet kevesebb a 2011. december hónapra járó ellátás időközi emelésekkel növelt összegénél, a visszamenőleg járó különbözet is megilleti a kérelmezőt.
- a fizikai állapotjavulás ténye nem bizonyítható: szintén a rokkantsági ellátás összegének újbóli megállapítása és a visszamenőleg járó különbözet is megilleti a kérelmezőt.
- a kérelmező fizikai állapotában tényleges javulás bekövetkezett: ez azt jelenti, hogy az első komplex minősítés eredménye helytálló, így az ennek alapján csökkentett összegben megállapított rokkantsági ellátásra jogosult továbbra is a kérelmező.
Forrás: MEOSZ, 2022. január 20. |
A honlap a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával készült! 
